2010. október 16., szombat

"Itt van az ősz, itt van újra" -- Börzsöny túra

A túrán készült képek itt találhatók:
http://picasaweb.google.com/101250168698200704299/IttVanAzOszIttVanUjraBorzsonyTura#

Ma reggel Börzsöny túrára indultunk, ugyanazon az útvonalon, ahol már tavaly is jártunk (akkor még nem vezettem blogot a túrákról, így nem tudom belinkelni). Ez kivételesen nem teljesítménytúra, így nem volt pecsételés, ellenőrzőpont, oklevél. A vonat a Nyugatiból indult, Kismaroson szálltunk át a Királyréti Erdei Vasútra. Hozzávetőlegesen fél órányi utazás után leszálltunk Királyréten, a végállomáson.
A piros jelzést követve előbb egy hosszú, nagyjából vízszintes szakaszon mentünk végig, majd a Magas-Taxnál érkezett az első komolyabb emelkedő. A túristaháznál sikerült letérni a piros jelzésről (hasonlóan, mint a múltkor), de némi keresgélés után megtaláltuk a Nagy-Hideg hegyet (ahol szintén van egy túristaház) -- errefelé kicsit nehéz kiigazodni a többféle ösvény alkotta hálózatban.
Itt ismét megtaláltuk a piros jelzést, és elindultunk a Csóványos felé. Az úton nagyobb sziklák mellett haladtunk el (a térkép szerint ezek a Szabó-kövek és Koronakő), ill. láttunk egy helyet, ahol el lehetett volna menni egy kilátó felé (a fán lévő jelzés szerint), de végül nem kerestük meg ezt a helyet. A Csóványos előtt egy kisebb dombot kell megmászni, majd következik a híres csúcs (mármint ha a piros jelzést követjük a Nagy-Hideg hegy felől, ahogy mi tettük).
A Csóványoson kilátó (pontosabban geodéziai mérőtorony található). A tetejéről megnéztük a kilátást, lent hagytunk üzenetet (és rajzokat) a vendégkönyvben, majd a zöld jelzésen tovább indultunk Diósjenő felé.
Ez az ösvény több nevezetes pont mellett megy el, úgymint az Felső- és az Alsó-Hinta rét, a Somos kaszáló (egy rétre emlékszem, nem tudom ezek közül melyik lehetett).
Nem messze Diósjenőtől át kell kelni egy patakon (a térkép szerint ez az Őz-berek-folyó), majd a Csehvár mellett egy Dugóhúzónak nevezett meredekebb szakaszon lehet lejutni a faluba.
Diósjenőn kb. fél óránk volt a vonatig, amely 7 órakor indult Vác felé. Vácon újabb fél órát kellett várni a csatlakozásra Pest felé, ráadásul sikerült egy olyan vonatra felszállni, ami hosszabb úton (Veresegyházán keresztül) ment vissza Pestre, így végül este 10 órára értünk a Nyugatiba.

Összességében a túra nagyon szép volt, kivételesen az időjárás is éppen megfelelő volt (viszonylag hűvös volt, kk. 10-15 fok, de nem esett). Az őszi táj és természet pedig gyönyörű, ez ihlette a blogbejegyzés címét is.

Szerk.: Közkívánatra, az üzenet, amit a Csúcskönyvben hagytunk a Csóványoson: