Bazilika 40

Ezen a szép tavaszi napon újra túrázni indultunk, ezúttal Pestkörnyéki Kárpát Egyesület által szervezett Bazilika 40 teljesítménytúrára jelentkeztünk.
A túrán kapott térkép alapján rekonstruáltam az egyes állomásokat. Lehet, hogy nem mindenhol teljesen pontos a hely, amit megadtam, mert a Google Maps-en nem szerepelt minden helységnév vagy tereptárgy (pl. túristaház), amelyen átmentünk (sőt, sok helyen csak egy nagy zöld paca látható, és ott kell belőni, hogy kb. mi hol lehetett...). A bejegyzés megírásában nagy segítségemre volt még a túrához adott útmutató: itt szerepel az összes földrajzi név, így nem kell erőlködnöm, hogy felidézzem azokat.

Induláskor még szép napos idő volt. Rövid keresgélés után végül megtaláltuk az indulási pontot Párkányban, a régi kompkikötőnél.

Először egy hosszabb gáton mentünk végig, majd elértük a Garam-folyó torkolatát, ahol az első pecsétet kapjuk. Ez még egy teljesen sík rész volt. A következő ellenőrző pontig sem kellett különösen megerőltetnünk magunkat: Garamkövesdig sem volt különösebb emelkedő. Ráadásul a szervezők jelentősen megkönnyítették a tájékozódást azzal, hogy az út mentén kék szalagokat helyeztek el ezen az első, hivatalos túrajelzés nélküli szakaszon, illetve amikor egy helyen át kellett kelnünk a vasúti hídon, egy mozgó célponton lévő szervező is segített abban, hogy helyes irányból közelítsük meg.

A második ellenőrző pont után nem sokkal kezdődött az emelkedő: a Burda hegységben (aka Kovácspataki hegyek) egy tanösvényt követtünk. Pár helyről szép kilátás nyílt a szemközti Esztergomra és a Bazilikára. A harmadik ellenőrző pont a Sziklák nevű helyen volt. A hegységben továbbhaladva a K jelzésen, eljutottunk a 4. ellenőrző pontig, az Ipolyi kulcsos házig. Itt a pecsét mellé bodza és fekete-ribizli szörpöt is kaptunk.

Az ellenőrző pontot elhagyva immár lefelé haladtunk egy keskeny, több helyen sáros ösvényen, végül leértünk a völgybe és továbbhaladtunk egészen Helemba faluig, ahol a község házában megkaptuk az 5. pecsétet is.

Helemba után az Ipoly mentén haladtunk tovább, majd a vasúti hídon átkelve, Szobra érkeztünk, ahol a vasútállomáson találtuk a 6. ellenőrző pontot. A pecsételés után futva elértük a kompot, amely átvitt minket Pilismarótra. Innentől, vagy nem sokkal ezután már szemerkélt az eső, és abba sem maradt az egész túra alatt (sőt, inkább azt mondanám, hogy folyamatosan erősödött!).

A településről kiérve újabb kaptató kezdődött. A hegymászás után, elértük a 7. ellenőrző pontot is (Savó kúti tisztás). Innen ismét lefelé mentünk. Körülbelül ezen a szakaszon kezdhetett el esni az eső úgy igazán. A térképet nézve látom, hogy itt közvetlenül a Mexikó nevű tájegység mellett mentünk el. Emlékeim szerint az egyik korábbi túránkon szerettük volna ezt is útba ejteni, ám végül az idő hiánya miatt nem került erre sor.

Miután leereszkedtünk, beértünk Létrára, ahol előbb egy sóderes utat követtünk, majd letértünk róla a zöld jelzésű ösvényre. Ezt az ösvényt igen nehéz volt megtalálni, mert a a bejáratát dús növényzet takarta el. Ezután következett a harmadik (és egyben utolsó) emelkedő, amelyet megmászva végül a 8. ellenőrző ponthoz érkeztünk, amely a Vaskapu turistaháznál volt. Itt csokival és ásványvízzel öntöttek lelket a megfáradt és átázott túrázókba.

Innen már csak az utolsó lejtmenet volt hátra (egy sok helyen igen sáros, és emiatt csúszós) úton, majd a végén megérkeztünk Esztergomba. Átkelve a Mária-Valéria hídon visszajutottunk Párkányba, az indulási- és cél-pontba, ahol az okleveleket átvehettük.

Az utat bőven szintidőn belül teljesítettük. Reggel 9 óra után pár perccel indultunk. Sajnos most vettem észre, hogy a célban nem írták be az időpontot, de a 8. állomásnál 16.20-kor voltunk ott, és a célban hat óra után nem sokkal már azon filóztunk, hogy mikor induljunk el, hogy elérjük a buszt (miután már átvettük az oklevelet, megettük az ajándék virslit és átöltöztünk száraz(abb) ruhákba, na meg persze egy forralt bort is megittunk, hogy felmelegedjünk). Mindezekből úgy saccolom, hogy kb. 17:30-17:45 között érhettünk oda, tehát az egész utat 8,5-9 óra alatt tettük meg (beleértve a kompozást is), a szintidő pedig 10 órában volt megadva. Most látom, hogy mégis beírták csak természetesen nem lent a pecséthez, hanem fönt a célidő mezőhöz! Tehát a rajtidőnk 9:15, célidőnk 17:25, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint 8,5 óra alatt tettük meg az amúgy 10 órás távot!

Az eső, és a pár helyen igencsak nagy sárdagonya ellenére ez is jó túra volt. Külön szeretném megköszönni a szervezők munkáját, amiért gondosan előkészítették ezt a túrát: helyes irányt mutató szalagok az úton; mozgócélpont; ellenőrző pontokon lévő muníciók nem fogytak el mire odaértünk (pedig valószínűleg az utolsók között -- vagy utolsóként -- vágtunk neki a távnak); mindig rendesek és segítőkészek voltak, és elmagyarázták merre induljunk a következő célponthoz.


Kilátás Esztergomra és a Bazilikára.




Az egyik sáros ösvény (valahol a Vaskapu túristaház előtt).

A képeket Tamás készítette, köszönet értük.